személyre szabott életirodalom
CsaláDili

Igen?

Az első teljes Igen? élmény után vagyunk. Tetszik, sokat nevettünk, sokat beszélgettünk.

A beszélgetés során gyakran a játékot szedtük ízekre, de mégsem volt kérdés, hogy húsz pontig játszunk. Valójában az is remek móka, ha egy kérdést szedünk együtt ízekre. Közelebb kerülünk egymáshoz. A rengeteg kérdés dacára, némelyik már többször is előkerült. Sosem hittem volna, hogy a “Harapod a fagyit? “ a legemlékezetesebbek között lesz. Rengeteget kacagtunk általa.

Több mint másfél órás lett a játék, ami nekem nagyon távol esik, a leírásban ígért 30 perctől. Az alapján, ahogy,  szerzőt megismerem, furcsa hogy ilyen pontatlan a meghatározás. Zoli erre figyel, és tuti fontos volt neki, hogy pontos legyen, ami a dobozon áll. Elmerengtem, mi lehet ennek az oka. Gergő a beszélgetés mennyiségre kente. Ezt kizárom, mert a játék célja a beszélgetés. Majd rájöttem, hogy szinte csak a kockás variációt játszottuk. Nem azért, mert nem ismertük a másikat, hanem nem szerettük. Pontosabban azt nem, hogy elfogy egy-egy válasz kártya. Nem tudtam azt tenni, amit gondolok, mást meg nem fogok lerakni. Ahogy láttam, ez abban a pár körben, amikor ezt választottuk mindenkiben feszültséget okozott. Nem beszéltük meg, hogy nem választjuk ezt, de nem tettük. Ezzel a verzióval lehetett volna több pontot gyűjteni, talán gyorsabb lett volna, de nem szerettük, és csak pár plusz kártyán múlt volna.

Van egy-két kérdés, amivel nehéz volt mit kezdeni. Pont a nagyobb, mélyebb ívű kérdések, mint pl a “Hiszel a sorsban?” Ez után nem lett téma, mit is értünk sors alatt, mik hatottak ránk a válaszunk kialakulásakor. Lehet, hogy ez társaság függő is, de Eszterékkel amúgy szeretünk ilyesmit boncolgatni, de a játék más szintre hívott most minket. Kíváncsi leszek, másokkal, máskor válik-e ez vagy hasonló, az est kérdésévé. Az eddigi pár játék után nekem határozottan a mindennapi, könnyed, szinte banális kérdések a kedvenceim. Mint a fent említett fagyis.

Nem is mindig az a kérdés, jól ismerem-e a másikat. Sokkal inkább az adja nekem az élményt, hogy magunkról beszélve dőlnek meg hitek. Szembesülünk azzal, hogy a fagyit lehet NEM harapni, vagy hogy van, aki nem iszik kávét. Hihetetlen szuper impulzusokat kaptunk ma este ettől a játéktól. Nem lesz polcon porosodásra ítélve, az tuti.

2018. 11. 20. -

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.