személyre szabott életirodalom
HittHon

Kicsi a bors, de erős!

Képzeljetek el egy estét. Hosszú nap után, a gyerekek már ágyban, és úgy érzed, semmi másra nem vágysz, mint arra, hogy leüljél, és kiengedd a fáradt gőzt, és leginkább ne csinálj semmit.

Létezhet-e az az erő, ami ezen a ponton még rá vesz arra, hogy partvist ragadj, és felseperd a konyhát? Reggel úgyis újra minden a padlón köz ki. Kinyitjuk az ajtót, és az építkezés generálta por mind mind beszáll majd. Egyáltalán minek is felseperni? Minek bármit is csinálni? Üljünk le, olvassunk még egy kicsit, délután úgyis olyan különleges rész közepén kellett abbahagyni az ebéd kavargatás alatti bónusz olvasást. És ekkor bevillan, hogy amikor megittam az utolsó korty kávémat, akkor kiszíneztem az napi olvasás mezőt. Mert hát olvastam vagy 10 oldalt. Nem annyit, amennyit vágytam, de többet, mint eddig általában. És ezt is csak az egymás mellett sorakozó színes négyzetek miatt. Nehogy a napi seprés helye maradjon már üresen, igazán csak pár perc. És már fogom is a partvist, ami új nyelet kapott tegnap óta, és nem is derékbatörve kell hajlongani a konyhában. Fantasztikus. Közben még azt is átgondolom, hogy mi kerüljön ma a bejegyzésembe, és mennyire jó, hogy a mindennapi komfortérzetünk javul azért, mert én szeretnék még egy színes rublikát a füzetemben.
dsc_0005Valahol ez is csak egy újabb ésszerűtlen csepp a tengerben. De az eredmény látványos, és már a második hete gyűjtögetem, mik is azok a fontos tevékenységek, amik miatt sopánkodni szoktam este, hogy “jajj de szerettem volna ma…”. Ezek között szerepel az, hogy eleget inni. Üresen hagyni esete a mosogatót. Kimosni egy adag ruhát, vagy az előző napit legalább eltenni, ha egy adag nem gyűlt össze épp. Mesés oldal kerekedik így. Rajzokkal, színekkel, és magamra figyeléssel. És lehet, hogy a tisztaság iránti vágyam csak áttétesen jelenik így meg a szükségleteim között. Nem baj! Mert a játék, színezés, stb iránti vágyam motivál arra, hogy tisztábbá tegyem a házat, ami meglepően jó hatással van az egész család közérzetére. Ráadásul a gyerekek is érzékelhetnek valamit ebből az egészből, mert mintha kevesebb szólással kerülne a mosogatóba a kulacs meg az uzsisdoboz.

Ha csak két hétig tart, már akkor is megért, ezért az időért az a pár száz forintos füzet. Ha pedig netán új szokássá válik, még a végén az én otthonom is olyan szinten tud majd létezni, ami nekem harmonikus. Mert nem tudom, ti hogy vagytok vele, engem csak akkor tud szívenütni a kritika, ha érzem, hogy jogos. Ha pedig valami nem tetszik bárkinek, amit én imádok ahogy van, pl az otthonom, még élvezem is a meddő küzdelmét a rajtam való felülkerekedés reményében.

2016. 09. 14. -

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.